Több mint 500 éve keresik a hajósok a jégmentes útvonalat Kanada északi részén fekvő sarkvidéki szigetek között. Számos felfedező vesztette életét az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő Északnyugati-átjáró felkutatásának során. Az északi-sarkvidéki jégtakaró azonban gyorsan zsugorodni kezdett. Az ESA Envisat műholdja által készített új radarfelvételek azt mutatják, hogy az északi-sarkvidéki tengeri jég kiterjedése jelenleg a legalacsonyabb szinten van a műholdas mérések közel 30 évvel ezelőtti megkezdése óta. Ennek eredményeként átmenetileg megnyílt a korábban átjárhatatlan Északnyugati-átjáró.
Az Északi-sarkvidék jégtakarója az északi tél folyamán növekszik, az északi nyár során pedig csökken. A nyári jégveszteség üteme azonban gyorsul. Az Envisat műhold által 2007 szeptemberében készített, közel 200 képből álló mozaikból kiderült, hogy az Északnyugati-átjáró teljes egészében hajózható volt, míg a szibériai part mentén húzódó Északkeleti-átjáró csak részben volt elzárva.
Leif Toudal Pedersen dán tudós így nyilatkozott: “Láttuk, hogy a jéggel borított terület mindössze körülbelül 3 millió négyzetkilométerre csökkent, ami körülbelül 1 millió négyzetkilométerrel kevesebb, mint 2005-ben és 2006-ban. Az elmúlt 10 évben a jégtakaró átlagosan évi 100 000 négyzetkilométerrel csökkent, így az, hogy egyetlen év alatt 1 millió négyzetkilométerrel csökkent, rendkívüli jelenség.”
