A Hold az űrben a legközelebbi szomszédunk – ‘csupán’ 384 000 km-re található tőlünk. Kilenc emberes űrrepülés és több tucat robotűrhajó járt már ezen a kis égitesten, de nagy területei még mindig feltáratlanok. Most az ESA megkezdi a tervezést arra az időre, amikor az európaiak először lépnek majd a Hold szürke, poros felszínére.
Évekig a tudósok és az űrügynökségek azt hitték, hogy többé-kevésbé mindent tudnak a Holdról. Aztán a Hold körül keringő űreszközök vízjégre utaló nyomokat találtak a Hold sarkai közelében lévő mély kráterekben. Az ESA SMART-1 és más keringő űreszközök által visszaküldött képek azt is megmutatták, hogy a sarki kráterek közötti magas gerinceket szinte folyamatos napfény éri – ami ideális az áramtermeléshez.
A lehetséges vízjég-lerakódások és a hosszú napsütéses időszakok miatt a Hold déli sarka kiemelt célponttá válik a jövőbeli emberes küldetések számára. Az ilyen küldetés előkészítése érdekében az ESA most felkéri az európai ipari csapatokat, hogy nyújtsanak be ötleteket az első európai holdleszállóegységre vonatkozóan.
Több csapat is megkezdte már a különböző lehetőségek vizsgálatát. Az elkövetkező 18 hónapban a küldetés részletein és az űreszköz tervezésén fognak dolgozni, beleértve azokat a problémákat is, amelyek egy ilyen zord terület megcélzása és feltárása során felmerülhetnek. A cél az, hogy 2020-ra sor kerüljön az indításra.
Az űreszköz a legmodernebb navigációs technológiát alkalmazva repül majd a Hold körüli pályáról a felszínre, majd biztonságosan és pontosan landol. A leszállás során saját ‘intelligenciáját’ felhasználva fel kell vennie a felszínről képeket, és fel kell ismernie a veszélyes tereptárgyakat. A leszállóegység ezután megvizsgálja, hogy a sugárzás és a holdpor milyen káros hatással lehet az űrhajósok egészségére, valamint vízjég vagy más, az emberi felfedezők számára hasznosítható erőforrások után kutat.
