A Merkúrra irányuló BepiColombo-küldetés elindult az űrbe, és ezzel megkezdődött a Naphoz legközelebb eső bolygó izgalmas kutatása!
A BepiColombo az ESA és a Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA) közös űrmissziója. A misszióhoz két, a Merkúr körüli pályára állításra tervezett tudományos űreszköz tartozik: az ESA Merkúr-bolygó körüli orbitere és a JAXA Merkúr-mágnesoszférikus orbitere. Az ESA egy speciális űreszközt, a Mercury Transfer Module-t építette, amelynek feladata a két űreszköz eljuttatása a Merkúrhoz. Mindezek együtt alkotják a BepiColombo-t!
A Merkúr-átviteli modul jelenleg a két űrszondát szállítja a Merkúr felé. Az űrben napelemes elektromos meghajtással és gravitációs manőverekkel halad – amikor egy űreszköz egy bolygó körül száguld, és a gravitációt használja fel sebességének és irányának megváltoztatására! A Merkúr-átviteli modul valójában egyszer repül el a Föld mellett, kétszer a Vénusz mellett, majd hatszor a Merkúr mellett! 2025 végén stabil pályára áll a Merkúr körül. Ezt a hét éves utazást utazási fázisnak nevezik.
A Merkúrra való utazás rendkívül nehéz lesz. A BepiColombo szélsőséges hőmérsékleti viszonyokkal fog szembesülni: a hihetetlenül hideg –180 °C-tól egészen a 450 °C feletti hőmérsékletig – ami melegebb, mint egy pizzasütő belseje! Az űreszköz számos alkatrészét, beleértve a külső bevonatokat is, korábban még nem tesztelték ilyen körülmények között. Az ESA és a JAXA azonban szakértői az űrkutatási küldetéseknek, és a BepiColombo-t nagyon jól megépítették!
Néhány hónappal a Merkúrhoz való megérkezés előtt az átviteli modul leválik, így a két tudományos szonda a Merkúr gravitációjának hatására kerül a bolygó körüli pályára. Hajtóműveik segítségével pályára állnak a bolygó körül, majd szétválnak, hogy a Merkúr felett különböző pontokról gyűjthessenek adatokat. Méréseket végeznek majd, hogy kiderítsék, milyen a Merkúr felszíne és belseje, valamint hogy a geológiai jellemzők – beleértve a bolygó árnyékos krátereiben található jeget is – hogyan alakultak ki és változtak az idők folyamán. Még azt is vizsgálni fogják, hogy a Napból származó, napszél néven ismert töltött részecskék milyen hatással vannak a bolygóra.
Jan Wörner az ESA főigazgatója. Elmondása szerint: “A BepiColombo indítása hatalmas mérföldkő az ESA és a JAXA számára, és még sok nagyszerű siker vár ránk. A kihívásokkal teli út teljesítése mellett ez a küldetés hatalmas tudományos eredményeket is hoz majd. A nemzetközi együttműködésnek, valamint ennek a hihetetlen gépnek a tervezésében és építésében részt vevő mindenki évtizedeken át tartó erőfeszítéseinek és szakértelmének köszönhető, hogy most úton vagyunk a Merkúr bolygó rejtélyeinek feltárása felé.”
Érdekes tény: A Merkúr-bolygó körüli pályára álló űrszonda és a Merkúr-mágnesoszféra körüli űrszonda már az utazási szakaszban is képesek lesznek műszereiket működtetni, és értékes adatokat gyűjteni, amikor a Vénusz közelében haladnak el!
