Az elmúlt 40 év során a műholdak egyre nagyobb teljesítményre lettek képesek, és egyre többféle feladatot tudnak ellátni.
Az európai Ariane-5 rakétával pályára állított űreszközök többségét távközlési célokra – televízió, digitális rádió, internet, videó és telefon – használják. Ezek általában nagy nemzetközi vállalatok tulajdonában vannak.
A legtöbb egyéb űreszköz kormányok és űrügynökségek – például az ESA – tulajdonában van. Ezek közül sokakat tudományos kutatásokra használnak.
Az elmúlt 25 év során az ESA űreszközei elrepültek a Halley-üstökös mellett, pályára álltak a Hold, a Vénusz és a Mars körül, és feltárták a távoli Univerzumot. 2005-ben a Huygens szonda leszállt a Szaturnusz Titán nevű holdján. 2014-ben a Rosetta lesz az első űreszköz, amely egy üstökös körül pályára áll, és szondát küld le annak felszínére.
A SOHO és a négy Cluster űreszköz rávilágított arra, hogyan működik a Nap, és milyen hatással van bolygónkra. Az ERS műholdak és az Envisat a Föld minden aspektusát vizsgálták, a jégsapkáktól és az óceánoktól kezdve az ózonrétegen át a földhasználatig.
2009-ben elindult az Earth Explorer-missziók új sorozata. Az olyan műholdak, mint a GOCE, az SMOS és a Cryosat, hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megértsük a Föld bolygót, valamint azt, hogy az emberi tevékenység milyen hatással van a természetre. Hamarosan pályára állítják a Sentinel műholdcsaládot, amelynek feladata a szárazföld és az óceánok rendkívül részletes vizsgálata lesz.
A Meteosat időjárási műholdak megváltoztatták mindennapi életünket. Az elkövetkező néhány évben Európa elindít egy 30 műholdból álló ‘konstellációt’, a Galileót, amely navigációs célokra és a Föld bármely pontján történő pontos helymeghatározásra szolgál.
Az Egyesült Államok, Oroszország és néhány európai ország is üzemeltet katonai műholdakat. Ezeket a fegyveres erők kommunikációra, rakétakilövések előrejelzésére és az ellenséges erők mozgásának megfigyelésére használják.
