Mikor láttál utoljára villámlást? A Földön nagyon gyakori jelenségről van szó, ahol a viharfelhők gyakran hatalmas elektromos kisüléseket váltanak ki a légkörünkben. A villámlásról még mindig sok mindent nem értünk, de egy ESA-űrhajós élménye rengeteg gondolkodnivalót adott a tudósoknak.
Az űrhajós Andreas Mogensen volt, aki 2015-ben a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodott. Miközben pályán keringett, és Indián repült át, egy csúcstechnológiás kamerát irányított az alatta látható hatalmas zivatarra. Andreas észrevett egy kék sugárcsóvát, amely a Föld légkörének felső rétegeibe lövellt fel. A sugárcsóva 40 km magasságig ért fel – ez több mint négyszerese az Everest magasságának!
Ez a látványos felvétel az első volt a maga nemében. Andreas felvétele a furcsa sugárról megmutatta, hogy a zivatarok tetején zajló elektromos aktivitásról még sok mindent kell felfedezni. A tudósok elkezdték feltárni, hogy milyen típusú felhők képesek kiváltani a kék sugárzatokat, és hogyan változtatják meg a körülöttük lévő levegő kémiai összetételét. Ez egyúttal bizonyította, hogy a Nemzetközi Űrállomás milyen hasznos a Föld és viharainak megfigyelésében, hiszen ezt a felfedezést a földről soha nem sikerült volna megtenni.
A tudósok hamarosan egy új eszközzel gazdagodnak, amely segíti őket a zivatarok kutatásában. Az „Atmosphere-Space Interactions Monitor” (Légkör–űr kölcsönhatások figyelője), röviden ASIM névre keresztelt eszköz kamerák, fénymérők és detektorok gyűjteménye, amely akár gamma- és röntgensugarakban is képes megfigyeléseket végezni. Az ASIM-et jelenleg a Nemzetközi Űrállomásra szállítják, ahol az ESA Columbus Laboratóriumának külső részéhez fogják rögzíteni. Hamarosan a legjobb technológia áll majd rendelkezésünkre a legalkalmasabb helyen a villámlás tanulmányozásához.
Ez azért fontos, mert a villámlás hatással van a légkörünkben található gázokra, amelyek viszont befolyásolják a Föld, azaz otthonunk éghajlatát. Az ASIM által az űrből végzett méréseket a világ minden táján működő műholdak és földi állomások által szolgáltatott adatokkal fogják összevetni. A projektben nyolc országból több mint 100 elkötelezett szakértő vesz részt.
Szeretnél csatlakozni hozzájuk, és együtt kutatni a villámlás rejtélyeit?
Érdekes tény: A Föld légkörének magasabb rétegeiben a levegő ritkább, ami lassítja a villámok terjedését, így az űrhajósok és a Nemzetközi Űrállomáson található műszerek számára valamivel könnyebb észlelni a villámokat!
