Képzeljünk el egy bolygót, amelynek két légörvénye van: az egyik északon, a másik délen. Mindkét légörvényben a légköri gázok nagy sebességgel kavarognak, miközben a felszín felé zuhannak. Az ESA Venus Express űrszondája szerint úgy tűnik, pontosan ez történik a Föld testvérbolygóján, a Vénuszon.
Az európai robotkutató 2006. április 11. óta kering a Naptól számított második bolygó körül. A legkorábbi megfigyelései közül néhány egy sötét, hurrikánszerű jelenséget (ún. örvényt) mutatott ki a déli sark felett. Hasonló felhőszerkezetet már korábban is felfedeztek az északi sark felett.
Azóta a Venus Express folyamatosan figyeli a Vénusz déli sarkát, és kiderült, hogy a “örvény” közepe meglepően változékony. 2007. február 26-án homokóra alakú volt. 24 órával korábban szinte kör alakú volt. Máskor oválisnak (tojás alakúnak) tűnik. Nyilvánvaló, hogy ez a jelenség igen gyorsan változtatja az alakját.
Mi okozza a 2000 km széles örvényt? A Venus Express megmutatta, hogy középpontja melegebb, mint a környezete. Akárcsak egy hurrikán szeme, ez a melegebb régió jelzi azt a helyet, ahol a légköri gázok lefelé mozognak, és így alacsony nyomású területet hoznak létre a felhőtetején.
“Ez a hatalmas örvény hasonló ahhoz, amit a kádban láthatunk, miután kihúztuk a dugót” – mondja Giuseppe Piccioni, a Venus Express tudósa.
A tudósok úgy vélik, hogy az egyenlítőnél a Nap felmelegíti a szén-dioxidból álló légkört. A gáz felemelkedik, majd a sarkok felé áramlik. A sarkvidékeken leereszkedik, és így alakul ki a légköri “lefolyó”.
