1492-ben egy kis hajóflotta, amelyet a genovai hajós, Kristóf Kolumbusz vezetett, felfedezte az amerikai kontinenseket. Most, több mint 500 évvel később, egy második Kolumbusz – akit tiszteletére neveztek el róla – újabb felfedezőútra készül.
Ha minden a tervek szerint alakul, az Atlantis űrsikló 2008. február 7-én indul majd Floridából az Európai Űrügynökség Columbus laboratóriumával a fedélzetén. Két nappal később a laboratóriumot az Nemzetközi Űrállomásra (ISS) szállítják, ahol az állomás elülső részén található Harmony csomópontra szerelik fel.
A 21. századi Columbus az ISS-hez nyújtott egyik legfontosabb európai hozzájárulás. A közel 13 tonnás alumínium henger körülbelül 6,8 méter hosszú és 4,5 méter széles – nagyjából akkora, mint egy londoni busz. Az ESA és más űrügynökségek több űrhajósa is képes lesz a modul belsejében, rövid ujjú ingben dolgozni egymás mellett.
A többcélú tudományos laboratóriumot számos különböző területen végzett kísérletek elvégzésére fogják használni. A hengeres modul falai és “mennyezete” mentén 10 tudományos állvány lesz elhelyezve, amelyek mindegyike körülbelül egy telefonfülke méretű. (Ne feledjük, az űrben nincs “fent” és “lent”.) Ezeket a állványokat a folyadékok, a különféle élőlények (beleértve az embereket is) és az anyagok viselkedésének kutatására fogják használni súlytalanságban.
A Columbus külső részén négy platform található, amelyekre egyéb kísérleteket lehet felszerelni, és ki lehet őket tenni a zord űrkörnyezetnek. Kétségtelen, hogy Christopher Columbus el lenne ámulva, ha megtudná, milyen technológiai csoda viseli a nevét!
