Európa elérte a Holdat, és az ESA SMART-1 űrszondája máris látványos képeket küld vissza a Föld szomszédjáról.
A SMART-1 2004. november 15-én állt pályára a Hold körül. Azóta az űreszköz forradalmian új ionhajtóművének segítségével lassan spirálszerűen közeledik a felszínhez.
December 29-re az AMIE kamera megkezdhette a próbaképek készítését a megrongálódott táj felett 1 000–5 000 km-es magasságból.
Az első széles látószögű felvétel főként ősi krátereket mutat. Néhány mély kráter alja árnyékban rejtőzik.
Egy részletesebb felvétel egy másik területet mutat, amelyen különböző méretű becsapódási kráterek láthatók. Ezek közül a legnagyobb, a Brianchon nevű kráter átmérője körülbelül 135 km. A közelében található egy másik nagy kráter is, a Pascal. Mindkettőt híres francia matematikusokról nevezték el.
Egyes képeket mozaikká állítottak össze. Az egyik, egyetlen keringés során készített mozaik az északi féltekén átívelő átlós sávot ábrázol.
A felvétel ezen nagyított részén látható a Pythagoras, egy összetett, 140 km széles kráter, amelyet milliárd évvel ezelőtt egy aszteroida becsapódása hozott létre. Nevét egy ókori görög matematikusról kapta.
Február 9-ig további SMART-felvételek érkeznek majd a Holdról. Ezt követően az ionhajtóművet újra beindítják, és a következő három hét során az űreszköz hosszúkás pályáját 300 és 3000 km közötti magasságra csökkentik.
Még izgalmasabb eredmények várhatók február 28. után, amikor a SMART-1 megkezdi fő küldetését, a Hold felszínének vizsgálatát és feltérképezését.
