Időnként szabad szemmel is láthatóvá válik egy ragyogó üstökös, amelynek hosszú csóvája húzódik maga után. Az utóbbi években azonban az ESA és a NASA SOHO űrszondája bebizonyította, hogy ezek a “piszkos hógolyók” sokkal gyakoribbak, mint bárki is elképzelhette volna.
A SOHO-t a Nap megfigyelésére tervezték, nem pedig üstökösök felkutatására. Az egyik műszere, a LASCO, a Nap külső légkörének (a koronának) megfigyelésére szolgál. Ugyanakkor ez a műszer tette lehetővé, hogy a SOHO a történelem legnagyobb üstökösvadászává váljon.
A LASCO a Nap ragyogó fényét elzárva vizsgálja a halvány koronát. Véletlenül ez lehetővé teszi a LASCO számára, hogy kis, a Napot súroló üstökösöket is észleljen. E jégből álló betolakodók többsége 800 000 km-re közelít a Nap felszínéhez – olyan közel, hogy elpárolognak, vagy belezuhannak a Nap tüzes kemencéjébe.
Mielőtt a SOHO-t 1995 decemberében pályára állították, űrhajók mindössze 16 napközeli üstököst fedeztek fel. 2005. július 6-ig a SOHO egyedül nem kevesebb, mint 990-et talált. Ez azt jelenti, hogy a SOHO felfedezte az összes olyan üstökös közel felét, amelyek pályáját a történelem kezdete óta kiszámították. Ez a megdöbbentő szám várhatóan idén nyáron meghaladja az 1000-et, és tovább fog emelkedni.
Ezek közül a felfedezések közül sokat amatőrök tettek, az interneten elérhető SOHO-felvételek segítségével. A SOHO-űrszondával foglalkozó üstökösvadászok számos országból származnak, többek között az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, Kínából, Japánból, Tajvanról, Oroszországból, Ukrajnából, Franciaországból, Németországból és Litvániából.
A üstökösök jég- és pordarabok – a bolygók 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásának ‘maradványai’.
