Az ESA Mars Express űrszondája nemrég ünnepelte az űrben töltött tíz évét, de Európa máris készül a Vörös Bolygó felfedezésének következő lépésére. Ez az ExoMars néven ismert, nagyratörő kettős küldetés az ESA és az orosz űrügynökség, a Roscosmos közös együttműködésében valósul meg. Különálló űreszközöket küldenek a Marsra a 2016-os és 2018-as indítási ablakok során.
Fő céljuk az lesz, hogy választ adjanak korunk egyik legfontosabb tudományos kérdésére: létezett-e valaha élet a Marson? Az ExoMars keretében emellett új európai technológiákat is kifejlesztenek a leszálláshoz, a járórobotok mozgatásához, a felszín fúrásához és a talajminták gyűjtéséhez. Ez előkészíti a terepet egy, a 2020-as években megvalósuló, marsbeli mintavételi küldetéshez.
Az első ExoMars-küldetést 2016 januárjában indítják útjára, és kilenc hónappal később érkezik meg a Marsra. A küldetés részeként a Trace Gas Orbiter műhold metánt és egyéb gázokat fog keresni, amelyek egy élő bolygó létezését bizonyíthatják. A Földön található metán nagy része élő szervezetek által termelődik. A szondát a franciaországi Cannes-ban található Thales Alenia Space gyártja.
Emellett a szonda a belépési, süllyedési és leszállási demonstrációs modult (EDM) is eljuttatja a Mars felszínére, hogy bemutassa a 2018-as küldetéshez és a jövőbeli leszállási küldetésekhez szükséges kulcsfontosságú technológiákat. Az EDM-et a Thales Alenia Space Italy építi Torinóban.
A második küldetés indítását 2018 májusára tervezik, és 2019 elején érkezik meg a bolygóra. A küldetés keretében egy rovert fog leereszteni a Marsra – ez lesz az első olyan rover, amely képes 2 méter mélységig fúrni, majd kőzetmintákat gyűjteni. Ez azért elengedhetetlen, mert a felszínen jelen lévő sugárzás és vegyi anyagok tönkretehetik a szerves anyagokat. A küldetés keretében egy tudományos műszerekkel felszerelt felszíni platformot is szállítanak, amelynek feladata a marsi környezet vizsgálata.
