A tavak értékes víz- és élelmiszerforrások, különösen a szegény országokban. Ugyanakkor a túlzott kihasználás, a szennyezés és az éghajlatváltozás könnyen károsíthatja őket. A tavak méretének és partvonalának változásai az űrből jól láthatók.
Az ilyen információk rendkívül értékesek a távoli régiókban és a szegény országokban. Megmutatják, hogy a mezőgazdaság és az időjárás hogyan befolyásolja a vízszintet. Emellett árvízriadóval figyelmeztetik a környéken élőket.
A műholdak emellett fontos információkat nyújtanak a tavak állapotáról is, ideértve a víz hőmérsékletét, színét és szennyezettségét.
Az egyik legszembetűnőbb példa a kazahsztáni Aral-tó. A valaha a világ negyedik legnagyobb tava az elmúlt 45 év alatt eredeti méretének kevesebb mint felére zsugorodott.
Az olyan műholdakról származó felvételek, mint az ESA Envisatja, jól mutatják, hogy az emberi tevékenység következtében az Aral-tóba ömlő folyók csupán csekély patakokká szűkültek. Ennek következtében a tó valójában kettészakadt. A tó partja mentén ma már egy 40 000 négyzetkilométer kiterjedésű, fehér, sós talajú sivatag terül el.
Az űrben elhelyezett radarberendezések a tavak és az azokat tápláló folyók változó vízszintjét is képesek mérni. Az Aral-tó nagy részén a vízszint az 1960-as évek óta 14 méterrel süllyedt. Ugyanakkor a tó északi részén a vízszint emelésére és a sótartalom csökkentésére irányuló erőfeszítések az elmúlt években némi sikert hoztak.
