1985 óta a tudósok figyelemmel kísérik az Antarktisz felett, az ózonrétegben kialakult lyukat. Arra számítottak, hogy az ózonlyuk fokozatosan csökkenni fog, de az ESA Envisat űrsiklójának legújabb adatai szerint a mért ózonveszteség minden eddigi rekordot megdöntött.
Az október 2-án végzett mérések 40 millió tonnás csökkenést mutattak, ami meghaladta a 2000-ben mért korábbi rekordot. Ezen felül az idei ózonlyuk területe 28 millió négyzetkilométer, ami majdnem akkora, mint a 2000-es ózonlyuké. Az ózonlyuk mélysége is felveszi a versenyt a korábbi rekordértékekkel.
“Egy ilyen jelentős ózonveszteséghez nagyon alacsony hőmérsékletre van szükség a sztratoszférában, napfény hatásával együtt” – mondta Claus Zehner, az ESA tudósa. “Az idei rendkívüli ózonveszteséget azzal lehet magyarázni, hogy az Antarktisz feletti hőmérséklet körülbelül mínusz 92 Celsius-fokig süllyedt – ez a legalacsonyabb érték, amelyet 1979 óta rögzítettek a térségben.”
Az ózon az oxigén gáz egyik formája. A Földtől 25–40 km-re, a sztratoszférának nevezett rétegben helyezkedik el. Az ózonréteg azért fontos, mert elzárja a Nap káros ultraibolya sugarait. Ezek a sugarak növelik a bőrrák és a szürkehályog kialakulásának kockázatát, valamint káros hatással vannak a tengeri élővilágra.
Az ózonréteg elvékonyodását olyan ember által előállított szennyező anyagok okozzák, mint például a klór, amelyek hosszú éveken át a légkörben maradnak. A sarkvidéki tavasz beköszöntével a napfény felszabadítja a magaslégköri felhőkben megkötött klórt. A klór ezután gyorsan lebontja az ózont.
A lyuk általában novemberig vagy decemberig fennmarad, amikor az Antarktisz feletti ózonszegény levegő elkezd keveredni a külső, ózongazdag levegővel.
