1957. október 4-én egy átalakított szovjet rakéta indult Kazahsztánból, fedélzetén egy kis fémgolyóval – a világ első műholdjával. A Szputnyik (‘Társ’ vagy ‘Műhold’) néven ismert, kosárlabda méretű gömb szenzációt keltett, miközben a bolygó körül keringve ‘bip-bip’ jeleket sugárzott. A világ többé már nem volt ugyanaz.
Az űrkor kezdeti éveiben az amerikai és a szovjet szuperhatalmak vezették az űr meghódításáért folyó versenyt. Ugyanakkor számos más ország – elsősorban Európában és Ázsiában – szintén megkezdte saját műhold- és hordozórakéta-programjainak fejlesztését. Ma már csak az Európai Űrügynökségnek 18 tagállama van. Az űrkutatás számos jelentős áttörése Európában született, a rakétatervezéstől a geostacionárius pályáig.
A Szputnyik indítását követő fél évszázaddal az űrtechnológia már mindennapi életünk szerves részét képezi. A műholdakra támaszkodunk a televíziózás és a távolsági telefonhívások, az időjárás-előrejelzés, a navigáció és a katasztrófák figyelemmel kísérése terén. Az űrobszervatóriumok a bolygók, csillagok, galaxisok és maga az Univerzum keletkezését tanulmányozzák. Űrhajók jártak már a Naprendszer szinte minden jelentős égitestjén. És 12 ember járt már a Holdon.
Ha az elmúlt 50 év az emberiség számára egy új korszak kezdetét jelenti, ki tudja, mire jutunk el a következő fél évszázadban? Talán te leszel az egyik első, aki nyaralást tölt a Holdon, vagy lépést tesz a Marsra.
