Az ESA XMM-Newton röntgenobszervatóriuma a valaha Európában épített legnagyobb űrobszervatórium. A kilövéskor 3,8 tonnát nyomó űreszköz 10 méter hosszú, és két napelem-táblájának átmérője együttesen 16 méter. Vékony, aranybevonatú tükrei az univerzum minden részéből gyűjtenek nagyenergiájú röntgensugarakat, érzékeny kamerái pedig sokkal többet látnak, mint bármelyik korábbi röntgenműhold.
Az XMM-Newton-t 1999. december 10-én indította útjára egy európai Ariane 5 rakéta. A műholdat egy szokatlan, 48 órás Föld körüli pályára állították, amelynek magassága 7 000 km és 114 000 km között változott. A missziót eredetileg XMM néven ismerték, az X-ray Multi-Mirror (többtükörös röntgen) kialakítására utalva. A nevet később XMM-Newtonra változtatták, a híres brit tudós, Sir Isaac Newton tiszteletére.
Bár eredeti küldetése két évre szólt, az XMM-Newton még mindig kiváló állapotban van. Ez a figyelemre méltó obszervatórium mindenféle égitestet tanulmányozott, a Naprendszerünkben található üstökösöktől és bolygóktól kezdve egészen a szupermasszív fekete lyukakig és a világegyetem távoli zugaiban található robbanó csillagokig. 14 éves működése során több mint félmillió röntgenforrást észlelt, ami kétszerese a korábban ismert számnak.
Ezeket a felfedezéseket az obszervatórium korszerű kialakítása tette lehetővé. Mivel a röntgensugarak egyenesen áthatolnak a hagyományos tükrökön, az XMM három hordó alakú távcsöve mindegyike 58 egymásba illesztett ívelt tükörből áll. A beérkező röntgensugarak leperegnek ezeknek a tükröknek a felületéről, így végül kétféle, CCD-érzékelőkkel (amelyek a digitális fényképezőgépekben is megtalálhatók) felszerelt műszerre fókuszálódnak. Egy optikai kamera segítségével a csillagászok pontosan meghatározhatják célpontjaikat.
