Számos különböző élőlény csatlakozott az űrhajósokhoz az űrben. Az emberekhez hasonlóan a legtöbbjüknek nehézséget okoz a súlytalansághoz való alkalmazkodás. Egy kivételt jelent egy apró féreg, a C. elegans, amely úgy tűnik, hogy a pályán jobban boldogul, mint a Földön.
Amikor André Kuipers, az ESA űrhajósa 2004-ben először utazott a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), a C. elegans-t választották ki, hogy vele utazzon. A mikroszkopikus férgeket azért választották ki, mert ők voltak az első összetett élőlények, amelyeknek az összes génjét (a testsejtek építőelemeit) feltérképezték.
Ezt követően a tudósok megállapították, hogy a férgek hét génje kevésbé volt aktív az űrben. Meglepő módon úgy tűnt, hogy a férgek ezek nélkül jobban működtek. Az eredmények arra utaltak, hogy izmaik alkalmazkodtak az űr körülményeihez. Lehetséges, hogy az űrrepülés lassíthatja az izmok öregedésének folyamatát?
A laboratóriumi kísérletek megerősítették, hogy a hét gén nélkül nevelt egyéb férgek is hosszabb és egészségesebb életet éltek. Mivel az emberek génjeinek körülbelül 55%-je megegyezik a C. elegans génjeivel, a következő lépés annak kiderítése volt, hogy az emberi izom hogyan reagál az űrrepülésre.
Az ISS-en töltött második küldetése során, amely július 1-jén ért véget, André további férgeket vitt magával egy későbbi tanulmányhoz. Ezúttal azonban az űrhajóst is vizsgálták. A küldetés megkezdése előtt az egyik lábából eltávolítottak egy kis izomdarabot, amelyet elemzés céljából megőriztek. A tudósok most alig várják, hogy kiderítsék, hogyan viszonyul ez a minta azokhoz az izmokhoz, amelyek hat hónapot töltöttek súlytalanságban. A férgekkel ellentétben azonban Andrének néhány hetet adnak, hogy felépüljön a fárasztó utazásból, mielőtt izmait mikroszkóp alá vennék.
