Az ESA egyik legrégebbi, még működő műholdját hamarosan kivonják a forgalomból, miután közel 85 000-szer kerülte meg a Földet, és mintegy 3,8 milliárd km-t tett meg. A második Európai Távérzékelő (ERS-2) műholdat 1995-ben indították útjára. Most az ESA úgy döntött, hogy kivonja a forgalomból, mielőtt még működésképtelenné válna, és veszélyt jelentene más űreszközökre.
Július 6-tól kezdődően egy sor hajtómű-bekapcsolás révén a műhold pályája fokozatosan 800 km-ről körülbelül 550 km-re csökken, ahol már csekély a kockázata annak, hogy más műholdakkal ütközzen. Az ERS-2 nem válik űrszemétté, hanem végül belép a Föld légkörébe, és ott elég.
Az ERS-1 (amely 1991 és 2000 között működött) és testvérműve hosszú és kiemelkedő pályafutást tudhat maga mögött. Együttesen 20 éven át folyamatos adatáramot szolgáltattak, forradalmasítva a Föld légkörének, szárazföldjének, óceánjainak és sarki jégtakarójának kutatását.
Műszereik között szerepelt az első nem katonai célú űbradar is. Ez a radar bármilyen időjárási körülmények között, nappal és éjjel egyaránt képes volt megfigyelni a felszínt, így nyomon követhette a talaj mozgását súlyos földrengések vagy vulkánkitörések során. Emellett a felszín magasságát is feltérképezni tudta.
Más műszerek a globális tengeri felszíni hőmérsékletet és a tengerszint változásait mérték, amelyek fontos információkat nyújtanak az éghajlatváltozást kutató tudósok számára. Az ERS-2 egy másik kulcsfontosságú kísérlete az Antarktisz feletti ózonrétegben található hatalmas lyuk méretének és elhelyezkedésének változását figyelte.
Több ezer kutatási projekt és tudományos cikk alapult az ERS adataira. Az általuk visszaküldött információk hozzájárultak ahhoz, hogy jobban megértsük a Föld működését. A műholdakon elhelyezett műszerek továbbfejlesztett változatai pedig olyan űrmissziókban kerülnek bevetésre, mint az ESA Envisat, az Earth Explorers és a Sentinel programok.
