Több millió évvel ezelőtt a Hold sokkal közelebb volt hozzánk, és az égen is sokkal nagyobbnak tűnt. Ezenkívül sokkal gyorsabban is forgott. Fokozatosan lassult le. Ma a Hold 27 nap alatt tesz meg egy teljes kört, ami megegyezik azzal az idővel, amíg egyszer körbejárja a Földet. Ez azt jelenti, hogy mindig a Hold ugyanazt az oldalát látjuk. A túlsó oldala mindig el van rejtve a szemünk elől.
A Holdnak nincs saját fénye. A napfény visszaverésével ragyog. Akárcsak a Föld, a Hold fele nappal van, fele pedig sötétben (éjszaka). Néha a nappali oldal egészét látjuk – ezt ‘teliholdnak’ nevezzük.
Néha csak egy vékony, ívelt fénycsíkot látunk, amit ‘holdfénynek’ nevezünk. Néha egyáltalán nem látjuk a Holdat, mert annak éjszakai oldalát nézzük. Ez az ‘újhold’.
Az idők kezdete óta az emberek figyelik, ahogy a Hold alakja látszólag változik: a vékony sarlótól a teliholdig, majd vissza. Ezek a ‘fázisok’ abból adódnak, hogy a Hold 29½ naponta egyszer kerüli meg a Földet. Ezt a ‘hónapot’ világszerte évezredek óta használják az idő mérésére.
