A földrengések a leghalálosabb természeti katasztrófák. A halálesetek többségét az épületek összeomlása vagy a tűzvészek okozzák.
Évente több millió földrengés történik a világon. Ezek közül azonban sok nem kerül észlelésre, mivel távoli területeken következnek be, vagy nagyon gyengék. Évente átlagosan 18 nagy erejű földrengés és egy hatalmas földrengés történik.
A legutóbbi súlyos földrengés a Nyugat-Indiákhoz tartozó Haiti szigetén történt. A haiti kormány jelentése szerint 230 000 ember halt meg, 300 000-en megsérültek, és egymillióan maradtak fedél nélkül.
A földrengések leggyakrabban a földkéreg nagy repedései, az úgynevezett “törésvonalak” közelében fordulnak elő. Gyakran előfordulnak Dél-Európában, ahol a földkéreg két nagy lemeze egymás felé mozog.
Az ESA ERS-2 és Envisat műholdjain található radarberendezések segítségével megállapítható, hogy a felszín mozog-e. Ezek a berendezések néhány milliméteres pontossággal képesek mérni a mozgást.
A radar segítségével nappal és éjjel egyaránt fel lehet térképezni és felmérni az épületekben keletkezett károkat. Ez nagy segítséget jelent a mentő- és helyreállítási csapatok számára.
Még mindig nincs pontos módszer a földrengések előrejelzésére. Az ESA műholdjai azonban pontos információkat szolgáltatnak, amelyek segíthetik a tudósokat munkájukban. A hosszú évek alatt összegyűjtött adatok hozzájárulnak a jövőbeli földrengések előrejelzéséhez és a rejtett törésvonalak feltárásához.
