Az űrkutatási missziók számára valaha gyártott legnagyobb digitális fényképezőgép nemrég, több hetes kemény munka után elkészült. A 106 különálló elektronikus érzékelőből álló, így létrejött “milliárd pixeles mátrix” az ESA Galaxis-térképező Gaia-missziójának rendkívül érzékeny “szemeként” fog szolgálni.
Míg a szabad szemmel egy tiszta éjszakán több ezer csillag látható, a Gaia a saját Tejút-galaxisunkban található egymilliárd csillagot fog vizsgálni. A 2013-ban kezdődő, öt évig tartó küldetés során a műhold a csillagok helyzetéről, mozgásáról és fényességéről eddig a legpontosabb adatokat fogja visszaküldeni.

Annak érdekében, hogy a szabad szemmel látható csillagoknál akár egymilliószor halványabb csillagokat is észlelni tudjon, a Gaia fedélzetén egy sor töltéscsatolt érzékelő (CCD) lesz elhelyezve, amelyek a mindennapi digitális fényképezőgépekben használt chipek továbbfejlesztett változatai. Az Egyesült Királyságban kifejlesztett, téglalap alakú érzékelők mérete – 4,7 x 6 cm – valamivel kisebb, mint egy hitelkártyáé, de vastagságuk vékonyabb, mint egy emberi hajszál!
A 0,5 × 1,0 méteres mozaikot a Gaia fővállalkozójának, az Astrium France-nak a toulouse-i telephelyén állították össze. A technikusok gondosan illesztették össze az egyes CCD-ket, mindössze 1 mm-es hézagot hagyva közöttük. Szigorú tisztatéri feltételek mellett, két műszakban dolgozva naponta átlagosan négy CCD-t szereltek be, és végül június 1-jén fejezték be a munkát.
A kész rendszer egy kis, csempével burkolt területhez hasonlít, amely hét sorban van elrendezve. Pályán tartózkodásuk során az érzékelőket –110 °C-os hőmérsékleten tartják majd, hogy érzékenységüket növeljék. A Gaia 1,5 millió km-re, a Föld éjszakai oldalán fog működni. A Gaia forgása közben két távcsöve végigpásztázza az eget, és részletesen tanulmányozza az egyes csillagokat, amikor azok áthaladnak a látómezőjükön.