A Mars felszíne ma már olyan száraz, mint egy sivatag, de az ESA Mars Express űrszondájának legújabb eredményei megerősítik, hogy a víz fontos szerepet játszott a bolygó történetében. Az űrszonda érzékeny műszerei alátámasztják, hogy a száraz Vörös Bolygó egykor sokkal nedvesebb volt, és hogy a felszín alatt valószínűleg széles körben található vízjég.
A tavalyi nyáron néhány héten át a szonda radarberendezése olyan rádiójeleket sugárzott ki, amelyek áthatoltak a felszínen, és a föld alatti rétegek visszaverték őket. E visszhangok elemzése olyan ívelt szerkezeteket tárt fel, amelyek eltemetett becsapódási medencék külső peremei lehetnek.
Egy közel kör alakú, körülbelül 250 km átmérőjű struktúra fekszik 1,5–2,5 km mélyen a Chryse Planitia régió északi alföldje alatt. A tudósok úgy vélik, hogy ez vastag, vízjégben gazdag anyagréteget tartalmazhat. A marsi északi sarkhoz közelebb erős visszhangok jelzik egy több mint 1 km vastag, szinte tiszta vízjégréteg jelenlétét, amely egy vulkáni “talaj” réteg felett helyezkedik el.
A MARSIS radart a légkör felső rétegének – az ionoszférának – a vizsgálatára is használták. A visszhangok erős összefüggést mutatnak e régióban a feltöltött gáz viselkedése és a bolygó szilárd kéregének erős mágneses területei között.
Egy másik, OMEGA néven ismert műszer olyan kőzeti ásványokat észlelt, amelyeket folyékony víz alakított át. Ezek a ‘hidratált’ ásványok bizonyítják, hogy milliárd évvel ezelőtt nagy mennyiségű víz létezett a Marson – és hogy az akkori körülmények alkalmasak lehettek az élet kialakulására.
