Az elkövetkező hónapokban, egy felhőtlen naplemente után nézz nyugat felé, és biztosan megpillantod a ragyogó “esti csillagot”. De ez a káprázatos látvány nem csillag. Ez a Vénusz bolygó, amely Európa legújabb mélyűr-küldetésének célpontja.
A Venus Express lesz az első ESA-űreszköz, amely a Föld szinte ikertestvérét fogja felfedezni. A tervek szerint 2005 októberében indítják útjára egy orosz Szojuz rakétával, és várhatóan 2006 áprilisában lép be a Vénusz körüli pályára.
Az űreszköz a Vénusz pólusai felett 250 és 66 000 km közötti magasságban repülve két vénuszi évet (500 földi napot) fog eltölteni a Föld legközelebbi bolygószomszédjának sűrű felhőtakarójának és légkörének vizsgálatával.
Több mint 20 orosz és amerikai űreszközt küldtek a Naptól számított második bolygó feltárására, de még mindig számos rejtély övezi:
-
Milyen a légkör hőmérséklete és összetétele?
-
Hogyan kering a légkör?
-
Hogyan változik az összetétele a tetejétől az aljáig?
-
Hogyan hat egymásra a légkör és a felszín?
-
Hogyan hat kölcsön a felső légkör a napszéllel?
A Venus Express fedélzetén található hét tudományos műszer megpróbálja majd megfejteni ezeket a rejtélyeket.
Ahogy a neve is mutatja, a Venus Express-t mindössze három év alatt tervezték meg és építették meg – ami bolygóközi űreszközhöz képest rendkívül gyors. Az ESA sikeres Mars Express keringő űreszközéhez hasonlóan ezt az űreszközt is úgy alakították ki, hogy ellenálljon a Vénuszon uralkodó magasabb hőmérsékletnek és sugárzásnak. Műszereinek nagy része a Mars Express és a Rosetta küldetésekhez kifejlesztett hardveren alapul.
