Az űrkutatás történetének egyik legizgalmasabb fejezete hamarosan megkezdődik. Több mint hét évig tartó, 3 milliárd kilométeres utazás után az ESA Huygens szondája készen áll arra, hogy leszálljon a Titánra, a Szaturnusz legnagyobb holdjára.
Karácsony napján a Huygens lassan elválik a Cassini anyahajótól. A percenként hétszer forgó, kis, csészealj alakú űreszköz nyílként száguld majd a szmoggal borított hold felé.
Miután 20 napig aludt, a fedélzeti óra ébresztőjelzést fog küldeni neki. Január 14-én a szonda másodpercenként körülbelül 6 km-es sebességgel csapódik be a Titán felső légkörébe – ez tízszer gyorsabb, mint a Concorde.

Amint az űrhajó hőpajzsa eléri a 8 000 °C-os hőmérsékletet, külső burkolata narancssárgás-vörös fényt fog sugározni. De kevesebb mint két perc múlva a leszállás legnehezebb szakasza már véget is ér.
Amikor a sebessége 1 400 km/órára csökken, az elszenesedett hőpajzs leválik, így a ejtőernyők kinyílhatnak. A Huygens fedélzetén található kamerák és egyéb műszerek ezután levegőmintákat vesznek, és fényképeket készítenek az alattuk elterülő idegen tájról.
Két órával később Európa bátor felfedezője leszáll a Titán eddig ismeretlen felszínére.