Évszázadok óta az emberek arról álmodtak, hogy elhagyják a Földet, és más világokba utazzanak. Majd 1957-ben a Szovjetunió megtette az első kis lépést az űr felé azzal, hogy pályára állított egy kis műholdat, a Szputnyikot. Megkezdődött az űrkor.
A korai űrkutatási tevékenységeket az Egyesült Államok és a Szovjetunió uralta. Az idő múlásával azonban Európa és Japán is megtanulta, hogyan kell saját műholdakat és rakétákat építeni. Ma olyan országok, mint Kína, India, Dél-Korea, Izrael és Brazília is fejlesztik saját űriparukat.
Az elmúlt 60 év során pilóta nélküli szondákat küldtek a Naprendszer összes bolygója felé, valamint számos hold, aszteroida és üstökös felé is. Űrhajók fél tucat bolygón hajtottak végre puha leszállást, míg roverok jártak a Hold és a Mars felszínén. A Napot is rendkívül részletesen feltérképezték egy űrhajóflotta segítségével.
Számos űrobszervatóriumot, például a Hubble-űrtávcsövet, indítottak útjára a távoli Világegyetem megfigyelése céljából. Ezek lenyűgöző, látható fényben készült képeket küldtek vissza. Ugyanakkor képesek csillagokat és galaxisokat olyan hullámhosszokon is megfigyelni, amelyek az emberi szem számára láthatatlanok – rádió-, infravörös-, ultraibolya-, röntgen- és gammasugárzáson. A felfedezések áradata megváltoztatta az Univerzumról alkotott képünket.
Emellett több mint 500 ember repült már az űrben, mióta Jurij Gagarin 1961-ben megnyitotta az utat. 20 ember jutott el a Holdra, és közülük 12-en sétáltak a Hold felszínén. Űrállomásokat építettek, és az űrhajósok megtanultak hónapokig, sőt évekig is élni és dolgozni az űrben.