A Szaturnusznak 31 ismert holdja van – ez több, mint bármelyik másik bolygónak, a Jupitert kivéve. Ezek közül az egyik, a Titán, bolygóméretű, a többi viszont sokkal kisebb. A holdak többsége jeges, és számos, különböző méretű, kerek kráter borítja őket. Ezeket az ütköző üstökösök és sziklás meteoritok vájták ki.
A Tethys-en egy hatalmas kráter található, amelynek közepén egy csúcs emelkedik, így úgy néz ki, mint a ‘Halálcsillag’ a Csillagok háborúja-filmekből. A Mimas-on is van egy óriási kráter, amelynek átmérője több száz kilométer.
Bár felszínük rendkívül hideg, úgy tűnik, hogy egyes holdak belseje meleg. Az Enceladus hold egyes részei simák, és úgy tűnik, hogy jégvulkánokból kilövellt anyaggal borítottak.
Egy másik furcsa égitest az Iapetus. Az egyik oldala rendkívül fényes, a másik viszont feketébb, mint a szén. A kisebb holdak vagy nagyon közel keringenek a gyűrűkhöz, vagy éppen messze a bolygótól. A legtávolabbi holdak úgy viselkednek, mint részeg sofőrök, akik egyirányú utcán a forgalommal ellentétes irányba haladnak. Úgy gondolják, hogy túl közel kerültek a Szaturnuszhoz, és a bolygó erős gravitációja befogta őket.
Néhány kisebb hold a gyűrűkön belül kering. Ezek ‘pásztorként’ működnek, és a gyűrű részecskéit a helyükön tartják. Kettő közülük még a pályájukat is felcseréli, amikor az egyik megelőzi a másikat.
