Európának saját időjárási műholdjai vannak, amelyek a Meteosat nevet viselik. Az első Meteosat-ot az ESA 1977. november 23-án állította pályára a Guineai-öböl felett 36 000 km magasságban lévő geostacionárius pályára.
Azóta további nyolc Meteosat-műholdat bocsátottak pályára. Ezek közül a legújabb (a Meteosat-9) 2004. január 29-én kezdte meg teljes körű működését. A következő néhány évben további kettő indítását tervezik, amelyeket a harmadik generációs műholdak követnek majd.
A legújabb Meteosat-műholdak (az úgynevezett ‘második generáció’) számos tervezési fejlesztést tartalmaznak a korábbi modellekhez képest. Az egyik előnyük, hogy élesebb képeket tudnak gyakrabban visszaküldeni.
A Meteosat-9 egy olyan műszerrel rendelkezik, amely nappal és éjszaka egyaránt képes a felhők, a szárazföld, az óceán, a hó és a jég vizsgálatára. Egy másik műszer az éghajlati kutatásokra specializálódott. Az összegyűjtött adatok segítenek az időjárás-előrejelzőknek a veszélyes időjárási jelenségek felismerésében és előrejelzésében. Ide tartoznak a sűrű köd, a zivatarok, valamint a hirtelen kialakuló, viharos szél és zuhogó eső kíséretében járó heves viharok. A hosszú távú előrejelzések is pontosabbá válnak.
2006 októberéig egyetlen európai időjárási műholdat sem állítottak póláris pályára. Ez a MetOp-A nevű műhold felbocsátásával változott meg. A sorozat második műholdja, a MetOp-B 2012. szeptember 17-én került pályára, és a MetOp-A-val együtt működve még tovább növeli az adatmennyiséget. A harmadik és egyben utolsó műhold, a MetOp-C 2016-ban kerül pályára.
