Október 21-én új korszak kezdődött az európai Galileo globális navigációs műholdrendszer első két üzemképes űreszközének sikeres indításával. A látványos, lángoló felszállás egyben mérföldkőnek is számított az európai űrkutatás történetében. Ez volt az első alkalom, hogy egy orosz gyártmányú Szojuz rakéta indult el a francia Guyanában, Kourouban található, kifejezetten erre a célra épített új kilövőállomásról.
Eddig az összes Szojuz rakétát Kazahsztánban, Bajkonurból, illetve Oroszországban, Pleszecskből indították. Az európai Szojuz azonban az egyenlítő közelében fekvő európai űrkikötőből történő indítás révén akár 3 tonnát is képes a ‘geostacionárius átmeneti pályára’ juttatni. Ezzel szemben a Bajkonurból történő indításoknál ez a mennyiség csupán 1,7 tonna. A jobb teljesítményt a Föld egyenlítői gyors forgása által biztosított sebességnövekedés teszi lehetővé.
Az Arianespace által végrehajtott Szojuz VS01 repülés 10:30 GMT-kor (12:30 CEST) indult, és a Szojuz valamennyi fokozata tökéletesen működött. A Fregat-MT felső fokozat a felszállástól számított 3 óra 49 perc elteltével, 23 222 km magasságban engedte ki a Galileo In-Orbit Validation (IOV) műholdakat a célpályájukra.
A küldetés korai szakaszában a Galileo IOV műholdakat a franciaországi Toulouse-ból irányítja az ESA és a Francia Űrügynökség (CNES) közös csapata. Végül átadásra kerülnek a SpaceOpalnak, a Német Űrkutatási Központ (DLR) és az olasz Telespazio közös vállalatának, ahol 90 napos tesztelésen vesznek részt. Jövőre egy második IOV-műholdpár is csatlakozik hozzájuk. Amikor a konstelláció elkészül, 30 műholdból fog állni, amelyek három különböző pályán keringenek majd.
