A hurrikánok a Föld legfélelmetesebb viharai. Minden nyáron ezek a hatalmas, forgó viharok alakulnak ki a meleg Atlanti-óceán felett. Ahogy nyugat felé haladnak és partot érnek, pusztítás nyomát hagyják maguk után.
A 200 km/h-t meghaladó szél leszakítja az elektromos vezetékeket és lerombolja az épületeket. A hatalmas hullámok és a heves esőzések gyakran súlyos árvizeket okoznak.
A hurrikánok hatalmas mennyiségű energiát és nedvességet vesznek fel, amikor áthaladnak a meleg óceán felett. Egyes tudósok úgy vélik, hogy a globális felmelegedés növelheti a hurrikánok számát, és még erősebbé teheti őket.
Az elmúlt évek legpusztítóbb hurrikánja a Katrina volt, amely 2005 augusztusában sújtotta az Egyesült Államok déli részét. A hatalmas hullámok és a zuhogó eső áttörték New Orleans árvízvédelmi rendszerét, így a város nagy része víz alá került. Több mint 1 800 ember vesztette életét. Több millió embert kellett kimenteni, és sokan közülük soha nem tértek vissza.
A műholdak egyik fontos feladata, hogy időben figyelmeztessenek a hurrikánokra, hogy az emberek biztonságba menekülhessenek. Az űreszközök emellett segítenek a tudósoknak abban is, hogy kiderítsék, mi történik a spirálszerűen kanyargó viharok belsejében.
Az ESA MetOP-A, ERS-2 és Envisat űreszközei képesek nyomon követni ezeket a kiszámíthatatlan mozgásokat, és alaposan tanulmányozni őket. Az Envisat műszerei adatokat küldenek vissza a vihar közepén lévő szem körül kavargó felhőkről. Emellett mérik a szem körüli szélsebességet is.
Ugyanakkor a radar műszer méri a szél és a hullámok erősségét az óceán felett. A műhold emellett méri a felső felhőréteg és a tengerfelszín hőmérsékletét, valamint a tengerszint változásait is.
Mindezek az adatok elengedhetetlenek a vihar viselkedésének előrejelzéséhez.
