A Naprendszerünkön jóval túl fekvő bolygók kutatása 2006. december 27-én új korszakba lépett az európai COROT űreszköz fellövésével. A Szojuz rakéta új változatával pályára állított COROT 15:23-kor (közép-európai idő szerint) indult a kazahsztáni Bajkonur űrkikötőből. 50 perccel később a 630 kg-os műholdat tökéletes poláris pályára állították, 900 km-re a Föld felett.
Azóta a COROT 30 cm-es távcsövét és rendkívül érzékeny kameráját ‘csillagrengések’ tanulmányozására és új világok felkutatására használják. Az űreszköz ezt úgy valósítja meg, hogy 120 000 csillag halvány fényét gyűjti össze, és azt egy speciális, két részből álló kamerába továbbítja.
A kamera egyik fele távoli bolygók felfedezésére szolgál. Ez úgy történik, hogy rögzíti a csillag fényességének apró csökkenéseit, amikor egy bolygó elhalad a csillag előtt. A COROT által felfedezett objektumok közül sok ‘forró Jupiter’ – azaz a csillagukhoz nagyon közel keringő óriásbolygó. Ugyanakkor a műszer néhány ‘szuperföldet’ is észlelt. Ezek a sziklás bolygók csupán néhányszor nagyobbak a Földnél. A COROT-7b – amelynek átmérője kevesebb, mint a Föld átmérőjének kétszerese – volt a valaha felfedezett legkisebb exobolygó.
A kamera másik fele képes észlelni a csillagok fénykibocsátásában bekövetkező apró változásokat, amelyeket a felszínen terjedő hanghullámok okoznak. Ezek hasonlóak a Földön fellépő földrengéshullámokhoz, és segítségükkel a tudósok sok információt szerezhetnek az egyes csillagok belső viszonyairól. A Napra vonatkozó hasonló vizsgálatokat már korábban is végeztek az ESA SOHO űrszondájával.
