Az Északi- és a Déli-sarkon már millió évek óta léteznek állandó jégsapkák. A világ tetején azonban drámai változások zajlanak. Új műholdas felmérések szerint az Északi-sarkvidék tengeri jégtakarója egyre vékonyodik és szétesik.
A 2006. augusztus 23. és 25. között készült felvételek először mutatják be az állandó tengeri jég drámai hasadékait. Ezek a Svalbard-szigettől indulnak, áthaladnak az orosz sarkvidéken, és egészen az Északi-sarkig nyúlnak – ez a terület nagyobb, mint a Brit-szigetek.
Az ESA Envisat műholdjának radarfelvételein a jégnyílások sötét szürke és fekete foltokként jelennek meg. Az Aqua műhold a törött jégterületeket sárga, narancssárga és zöld színnel jeleníti meg. Összességében a nyáron megmaradt jég körülbelül 5–10 százaléka (akár egytizede) tört szét az augusztusi viharok következtében.

“Ez a helyzet nem hasonlít semmire, amit a korábbi, rekordalacsony jégkiterjedésű szezonokban megfigyeltünk” – mondta Mark Drinkwater, az ESA Óceánok és Jég Osztályának munkatársa.
Drinkwater szerint a jégtakaró annyira felaprózódhatott, hogy egy hajó könnyedén eljuthatott volna Szibériából az Északi-sarkig – ami normális körülmények között lehetetlen lenne. Csak az elmúlt néhány hétben kezdett újra befagyni a tenger.
Az elmúlt 25 év során a műholdak megfigyelték, hogy a sarkvidéki jégtakaró a nyári olvadási időszakban egyre jobban zsugorodik. Az 1980-as évek elején a nyár végi jégtakaró körülbelül 8 millió négyzetkilométert fedett le. Tavaly ez a terület kevesebb volt, mint 5,5 millió négyzetkilométer. Ezeket a változásokat általánosan a globális felmelegedésnek tulajdonítják.