A levegő tele van apró, lebegő porrészecskékkel és cseppekkel – ezeket “aeroszoloknak” nevezik. Számos aeroszol természetes úton keletkezik. Ide tartoznak például a sivatagi porviharokból származó homok, az óceánból származó sórészecskék, a jégkristályok, valamint a tüzekből és vulkánkitörésekből származó hamu.
Az emberi tevékenységek szintén növelik az aeroszolok mennyiségét a légkörben. A “szennyező” erőművek és gyárkéményekből fekete korom- és kén-dioxid-aeroszolok kerülnek a légkörbe. Más aeroszolokat az autók kipufogógázai és a repülőgépek hajtóművei bocsátanak ki.
Az aeroszolok olyan kicsik, hogy az egész világon elterjedhetnek. Asztmát okozhatnak, és savas esőt eredményezhetnek, amely elpusztítja a halakat és a fákat. Emellett szerepet játszanak az éghajlatváltozásban is, mivel elnyelik és szétszórják a napfényt. A műholdak által visszaküldött adatok segítenek a tudósoknak az aeroszolok terjedésének és a bolygóra gyakorolt hatásuknak a tanulmányozásában.
Az ESA Envisat műholdján található négy műszer segítségével térképezik fel a porrészecskék és a felhőcseppek koncentrációját a talajszinttől 100 km magasságig. Ezekkel a műszerekkel kimutathatók azok az aeroszol- és szennyezőanyag-felhők, amelyek beborítják a nagy ipari városokat vagy az égő erdőket. Emellett képesek felismerni a repülőgépek által a felső légkörben hagyott kipufogógáz-nyomokat is.
