Az árvíz a világ legköltségesebb természeti katasztrófája. A globális árvízkárok költsége több százmilliárd eurót tesz ki. Csak a 2010. júliusi pakisztáni árvíz több mint 7 milliárd euró kárt okozott.
Az árvizek a part menti területeken vagy a folyók közelében fordulhatnak elő. Amikor hatalmas víztömegek borítják el az alacsonyan fekvő területeket, hatalmas anyagi károkat okozhatnak, és életeket is veszélyeztethetnek.
Az európai űrtechnológia kulcsfontosságú eszköz az árvizek elleni küzdelemben. Az első védelmi vonalat a Meteosat és a MetOp időjárási műholdak biztosítják. Ezek megmutatják a kialakuló viharrendszereket, és lehetővé teszik a szél és az eső pontos előrejelzését.
A hagyományos kamerákkal nappal, tiszta égbolt mellett lehet rögzíteni az árvizeket. Az árvizek azonban általában felhőtakaró alatt alakulnak ki.
Az ESA Envisat és ERS-2 űreszközei olyan radarberendezésekkel vannak felszerelve, amelyek nappal és éjjel egyaránt képesek átlátni a felhőket. Ezek pontos földhasználati térképeket készítenek az elárasztott területekről, megmutatva, hogy a víz mezőket, erdőterületeket vagy beépített területeket borított-e el.
A radaradatokból akár az is kiderülhet, hogy mennyi víz szivárgott be a talajba, és hogy a “szivacs” megtelt-e már. A korábbi eseményekről szóló műholdas adatok felhasználásával a jövőbeli árvizekre is fel lehet készülni.
