Sok szempontból a Mars a leginkább a Földhöz hasonló bolygó. Egy látogató azt tapasztalná, hogy a marsi nap csak kissé hosszabb, mint a földi. A Mars tengelydőlése is nagyjából megegyezik a Földével, ezért ott is vannak évszakok.
A Marsnak és a Földnek egyaránt vannak fehér sarkvidéki jégsapkái. A marsi jégsapkák sokkal kisebbek és vékonyabbak, ezért télen gyorsan megnőnek, nyáron pedig szinte teljesen eltűnnek. Sokkal hidegebbek, mint a Föld sarkvidéki jégsapkái, ezért vízjég mellett fagyott szén-dioxidot is tartalmaznak (azt a ‘szárazjéget’, amelyet színpadi előadásokon köd létrehozására használnak).
A Mars jelenleg egy jégkorszak közepén van, ezért felszínén jelenleg nem létezhet folyékony víz. Úgy tűnik azonban, hogy a bolygó a múltban melegebb és nedvesebb volt.
Az űrhajók által készített felvételeken kanyargós csatornák láthatók, amelyek kiszáradt folyómedrekre emlékeztetnek. Ezek arra utalnak, hogy egykor hatalmas mennyiségű víz áramlott a felszínen – valószínűleg az olvadó jég táplálta. Lehet, hogy eső és hó is esett. Úgy tűnik, hogy a csatornák közül sok kitöltött nagy krátereket, vagy az északi síkságra ömlött. Egyes tudósok úgy vélik, hogy egykor egy hatalmas óceán borította a Mars északi felét.
Hová tűnt a víz? Egy része talán az űrbe szivárgott ki. A többi pedig a talajban fagyott meg.
