Az ESA CryoSat űreszköze 2010 áprilisi indítása óta repül bolygónk Északi- és Déli-sarka felett. Feladata, hogy megfigyelje a ezeket a régiókat borító jég vastagságának változásait.
Három évnyi megfigyelés után a CryoSat megerősítette, hogy az Északi-sarkvidék jégtömege csökken. A CryoSat azt is kimutatta, hogy a nyugat-antarktiszi jégtakaró (Déli-sark) évente több mint 150 köbkilométer jégtömeget veszít. Ez egy 1 km széles, 1 km mély és 150 km hosszú jégtáblának felel meg!
A Föld sarkvidékeit borító hatalmas jégtakarók nem állandóak. A hidegebb időszakokban – az úgynevezett jégkorszakokban – növekednek, míg a hőmérséklet emelkedésekor vagy a helyi körülmények változásakor zsugorodnak. Még a közel 3 km vastagságú antarktiszi jégtakarót is érinthet ez a jelenség.
Nyugat-Antarktiszon jelenleg gyors jégveszteség figyelhető meg. A CryoSat adatai szerint ennek nagy része az Amundsen-tengerbe torkolló gleccsereknél történik. A jég elvékonyodásának üteme évi 4–8 méterre emelkedik ott, ahol a Pine Island-, a Thwaites- és a Smith-gleccser elhagyja a szárazföldet, és elkezdi lebegni az óceán felett.
Korábban úgy vélték, hogy a Nyugat-Antarktiszon zajló olvadás 2005 és 2010 között évente 0,28 mm-es globális tengerszint-emelkedést okozott. A CryoSat legújabb eredményei azonban arra utalnak, hogy a régió hozzájárulása a tengerszint emelkedéséhez ennél is nagyobb! Ez vagy azért lehet, mert a jég gyorsabban vékonyodik, mint a tudósok korábban gondolták, vagy azért, mert a CryoSat pontosabb képet ad, mint más műholdak!
