A Marsot gyakran sivatagokkal borított, száraz világnak tartják. Azonban a Földhöz hasonlóan a Vörös Bolygónak is van két nagy jégsapkája az északi és a déli sarkán. Ha az emberek egy napon a Marson fognak élni, fontos tudni, hogy mennyi fagyott víz található ezekben a jégtakarókban. Pontosan ezt deríti ki az ESA Mars Express szondáján található MARSIS műszer.
A déli jégtakaró vastagságának méréséhez a radar láthatatlan jeleket küld a felszín felé, és rögzíti a visszhangokat. Így a radar képes ‘átlátni’ a rétegeken, egészen a jég aljáig. Több mint 300 ilyen ‘metszetet’ készítettek a sarkot borító jég- és porlerakódásokon keresztül.
Ma már tudjuk, hogy a déli jégsapka vastagsága akár 3,7 km is lehet. Ha az összes jég elolvadna, az egész bolygót körülbelül 11 méter mély óceán borítaná. E hatalmas jégtakaró súlya ellenére a jég alatt lévő kőzet nem süllyedt le – ez arra utal, hogy merevebb, mint a Föld kéreg.
Az északi sarkvidéki jégsapka jelenleg is folyó radaros vizsgálatai kimutatták, hogy vastagsága körülbelül 1,8 km. Úgy tűnik, hogy a két sarkon található vékony vízjég- és porrétegek az éghajlat szezonális és hosszú távú változásainak következményei. Bár a sarkvidéki jégsapkák tartalmazzák a mai Mars ismert vízkészletének legnagyobb részét, a bolygó más területei a távoli múltban elég nedvesek lehettek ahhoz, hogy életet tápláljanak.
