Az Eyjafjallajökull vulkán 2010-es kitörése Izlandon megmutatta nekünk, hogy a vulkánkitörések súlyos következményekkel járhatnak, és több ezer embert érinthetnek. Éppen ezért rendkívül fontosak azok a műholdak, amelyek figyelemmel kísérik a vulkánokat.
Sajnos a világ legtöbb vulkánját nem figyelik megfelelően, sőt, egyáltalán nem is figyelik őket! A Science Magazine-ban megjelent tanulmányból kiderült, hogy a világ 440 aktív vulkánja közül 384-et csak nagyon alapszintűen figyelnek, vagy egyáltalán nem figyelnek. Ezen vulkánok közül 65-öt olyanul azonosítottak, amelyek komoly veszélyt jelentenek nagy népességcsoportokra.
A Föld-megfigyelő műholdak, például az ESA Envisat műholdja, az interferometrikus szintetikus apertúrájú radar (InSAR) segítségével képesek észlelni a megfigyelés alatt nem álló vulkánoknál bekövetkező változásokat. Az InSAR egy távérzékelési technika, amelynek során két vagy több radarfelvételt készítenek ugyanarról a területről, majd ezeket összeillesztik. Így láthatjuk, hogy történt-e bármilyen felszíni változás az első és a második felvétel készítése közötti idő alatt. Ezek a változások szivárványszínű mintázatokként jelennek meg az új, összeillesztett képen.
Ezeknek a műholdas megfigyeléseknek köszönhetően ma már tudjuk, hogy számos olyan vulkán, amelyet korábban szunnyadóként tartottunk számon, jelenleg is nyugtalanság jeleit mutatja.
Az új Sentinel műholdak várhatóan a következő 20 év során hatnaponta fognak adatokat gyűjteni az összes szárazföldről, beleértve a vulkánokat is. Az első ilyen műholdat jövőre, 2013-ban fogják pályára állítani. Ez elősegíti a világ számos vulkánjának megfigyelését.
A tudósok műholdak segítségével próbálják megérteni, hogy a vulkáni aktivitás mikor vezet kitöréshez. A műholdas adatok emellett segíthetnek az országoknak abban, hogy evakuációs terveket dolgozzanak ki a vulkánok környékén élő, életveszélyben lévő emberek számára.
