A Cassini űrszonda befejezte a Szaturnusz és holdjainak kutatására irányuló küldetését! A robotkutató belemerült a Szaturnusz légkörébe, ezzel megsemmisítve a szondát, és lenyűgöző befejezést biztosítva a küldetésnek.
A Cassini 13 éven át járta be a Szaturnuszt és holdjait. Az üzemanyag-készlete azonban fogytán volt, ami azt jelentette, hogy a misszió tudósai már nem sokáig tudták volna irányítani. Ha a Cassinit hagyták volna, hogy száguldjon az űrben, összeütközhetett volna a Szaturnusz egyik holdjával, például a jeges Enceladusszal. Ez rossz hír lenne, mivel a Földről származó ellenálló mikroorganizmusok felkerülhettek a Cassini fedélzetére, és így a holdon is megmaradhatnának. Amikor a jövő tudósai ezeket a holdakat vizsgálják majd az élet jeleinek felkutatására, nagyon zavaró lenne, ha földi mikroorganizmusokat találnának ott!
Miután eldöntötték, hogy a Cassini küldetését a szonda megsemmisítésével zárják le, a tudósok rájöttek, hogy nagyobb kockázatokat vállalhatnak a robotszondával. A Cassini az elmúlt öt hónapban a Szaturnusz és gyűrűi között merült le, veszélyes manőverek során fényképeket készítve és adatokat gyűjtve. Ezeket az utolsó körpályákat az ESA földi állomásai gondosan figyelemmel kísérték.
A Cassini körülbelül egy perccel azelőtt lépett be a Szaturnusz légkörébe, hogy megszakadt a vele való kapcsolat. Az űreszköz mindaddig tovább küldte az adatokat a Földre, amíg csak tudta: fényképeket továbbított, mérte a mágneses mezőket és a hőmérsékleteket, valamint megvizsgálta, milyen anyagokból áll a szonda körüli légkör. A tudósoknak bőven lesz dolguk az eredmények tanulmányozásával!
A Cassini működése során számos felfedezéshez hozzájárult. Nem sokkal a Szaturnuszhoz való megérkezése után kilőtt egy, az ESA által tervezett, Huygens nevű kisebb szondát a Szaturnusz Titán nevű holdja felé. A Huygens leszállt a Titánon, és megállapította, hogy az nagyon hasonlít a Földre, amilyen az régen volt, még mielőtt itt kialakult volna az élet.
A Cassini ezután a Szaturnusz többi holdját is meglátogatta, például az Iapetust, amelynek közepén körbefutó nagy dudor található; a Hyperiont, amely úgy néz ki, mint egy óriási szivacs; és a Mimast, amelynek hatalmas krátere van, ami miatt nagyon hasonlít a Csillagok háborúja című filmből ismert Halálcsillagra!
Talán a legizgalmasabb felfedezéseket az Enceladus holddal kapcsolatban tették. A Cassini felfedezte, hogy jéghideg víz tör elő a felszíni repedésekből, ami arra utal, hogy rejtett földalatti óceán létezik. A tudósok megvizsgálták ezt a vizet, és úgy vélik, hogy az óceán tartalmazhatja az egyszerű életformákhoz szükséges vegyi anyagokat és energiát! Egy jövőbeli küldetés biztosan kiderítheti ezt. A küldetés tervezői máris a következő generációs robotfelfedezőket készítik elő. Az ESA 2022-ben készül elindítani a Jupiter Icy Moons Orbiter (röviden JUICE!) űrsondát. Ez a szonda a Jupiter három holdját, az Europát, a Ganymedest és a Callistót fogja felfedezni.
A Naprendszerben melyik bolygóra vagy holdra küldenél legszívesebben szondát? Mit gondolsz, mit találna ott? Lehetne-e olyan sikeres, mint a Cassini-küldetés?
Érdekes tény: Amikor a Cassini végül megsemmisült, 1,4 milliárd km-re volt a Földtől!
