18 hónappal ezelőtt a tudósok kétségbe estek, amikor egy, az éghajlatváltozással kapcsolatos létfontosságú adatokat továbbító műhold egy sikertelen indítás során elveszett. Az ESA azonban gyorsan úgy döntött, hogy újjáépíti a CryoSat-ot, és a misszió mára már jó úton halad a helyreállítás felé. Sőt, amikor 2009-ben felbocsátják, a CryoSat-2 még nagyobb teljesítményre lesz képes, mint elődje.
A CryoSat-2 legnagyobb előnye, hogy képes mérni a jégtakaró vastagságának változásait mind a szárazföldön, mind a tengeren. Fő radarberendezése és egy azzal azonos tartalékberendezés segítségével bármilyen időjárási körülmények között, nappal és éjjel egyaránt képes lesz vizsgálni a Föld jégtakaróit és gleccsereit.
A kilövés előkészítése érdekében számos terepi kísérlet indul útjára az Északi-sarkvidéken. Ezek egyike az „Arctic Arc Expedition” expedíció, amely a Nemzetközi Sarki Év keretében zajlik. Az expedíció két belga felfedezője, Alain Hubert és Dixie Dansercoer, nemrég indult el egy kimerítő, 110 napos vándorútra a befagyott vadonban.
Mindketten egy-egy 130 kg-os szánnal, amelyen ellátmányt és felszerelést szállítanak, a két bátor felfedező ‘át fogja sétálni’ a világ tetejét, egy szibériai szigetről Grönland déli részéig. Útközben gondosan feljegyzik a hóvastagságot. Ezek a mérések rendkívül hasznosak annak ellenőrzéséhez, hogy a CryoSat radaros méréseit hogyan alakítják át pontos jégvastagsági adatokká.
A tudósok április közepén a jéggel borított Svalbard-szigetekre is elutaznak. A hó- és jégméréseiket összehasonlítják majd azokkal az adatokkal, amelyeket a CryoSat radarberendezésének másolatát szállító repülőgép küld vissza.
