A Föld a ‘Goldilocks’ bolygó. Se nem túl meleg, se nem túl hideg. Ennek köszönhetően a mi világunk az egyetlen olyan hely, amelyet ismerünk, ahol a víz gáz, folyadék vagy szilárd anyag (jég) formájában is előfordulhat.
Télen általában jéggel találkozunk, de a sarkvidékeken és a magas hegyek csúcsain egész évben jég van.
A szárazföld legnagyobb jégtakarói az Antarktiszt és Grönlandot borítják. Az Északi-sarkvidéken is hatalmas jégterület található, de ez meglehetősen vékony, és az óceánon lebeg. A jégsapkák és a hegyi gleccserek gyakran növekednek vagy zsugorodnak. Manapság sok tudós úgy véli, hogy a globális felmelegedés miatt a jég olvad, a tengerszint pedig emelkedik, ami növeli az árvizek veszélyét.
Hosszú távon az olyan műholdak adatai, mint az ESA ERS és Envisat műholdjai, képesek tájékoztatást nyújtani arról, hogy mi történik.
Az űrből készült felvételek a jégtakarók felbomlását és a jéghegyek mozgását mutatják. Emellett az óceán hőmérsékletének és színének változásait is érzékelik. A radaros műszerek a jégvastagság és a globális tengerszint változásait mutatják. Télen pedig segítenek a hajóknak abban, hogy biztonságosan áthajózzanak a jégtakarókon.
