Egy hosszú, pályán töltött munkanap után nincs is jobb, mint egy jó éjszakai alvás! Az űrben azonban az alvás kicsit másképp zajlik. Nincs fent és lent, és minden súlytalan. Az űrhajósok a hálózsákjukat a falhoz vagy a mennyezethez rögzíthetik, és bárhol aludhatnak, amíg nem lebegnek szét és nem ütköznek bele valamibe.
A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) a legénység tagjainak többsége a saját kis kabinjában alszik. Ha ezek száma nem elegendő a fedélzeten tartózkodók számára, az űrhajósok az ISS egyik moduljában is aludhatnak. Az amerikai kabinok magánjellegű, hangszigetelt fülkék, ahol a legénység tagjai zenét is hallgathatnak, laptopot használhatnak, és személyes tárgyaikat egy nagy fiókban vagy a kabin falához rögzített hálókban tárolhatják. A kabinban olvasólámpa, polc és íróasztal is található.
Fontos, hogy az alvóhelyiségek jól szellőzzenek. Ellenkező esetben az űrhajósok oxigénhiányban ébredhetnek fel, és levegő után kapkodhatnak, mert a fejük körül felhalmozódott a saját kilélegzett szén-dioxidjuk.
Az ISS-en 24 óra alatt 16 naplemente és napkelte van, ezért nem könnyű eldönteni, mikor van itt az ideje aludni. Az űrhajósok egy napi időbeosztás szerint dolgoznak és alszanak. Általában minden küldetési nap végén nyolc óra alvásra van beosztva az idejük. Alvás közben szemfedőt viselhetnek, vagy leengedhetik az ablakok redőnyeit, hogy ne érje őket a napfény.
Ébredéskor a legénység ébresztőórát használ, vagy a Földön lévő irányítóközpontból sugárzott zenét. Az űrben tartózkodás izgalma és az utazási betegség megzavarhatja az űrhajósok alvási ritmusát. Néhány űrhajós arról számolt be, hogy álmai és rémálmai voltak. Néhányan arról is beszámoltak, hogy az űrben horkoltak!
