Ma harminc évvel ezelőtt, 1983. november 28-án a Columbia űrrepülőgéppel az első Európában gyártott Spacelabot indították az űrbe. Az ESA első űrhajósa, Ulf Merbold is részt vett abban a küldetésben, amely az ESA belépését jelentette az emberes űrrepülésbe.
A Spacelab-1 fedélzetén tartózkodó hat űrhajós két csapatban, 12 órás műszakokban dolgozott, ami lehetővé tette a folyamatos működést. Több mint 70 kísérletet hajtottak végre a napfizika, az űrplazmafizika, a csillagászat, a Föld-megfigyelés, az anyagtudomány, a technológia és az élettudományok területén.
Miután alig több mint 10 nap alatt 166-szor kerülte meg a Földet, a Columbia december 8-án visszatért a Földre.
1983 és 1998 között a Spacelab-modulok 22 alkalommal repültek az űrrepülőgépen, és összesen 244 napot töltöttek pályán! A kísérletek számos tudományos területen vizsgálták a súlytalanságban végzett kutatások lehetőségeit, amelyek eredményeként olyan űrkorabeli fémek születtek, amelyeket ma már a tömeggyártott okostelefonokban is használnak, és olyan űrkutatási területeket tártak fel, amelyek ígéretesek a krónikus izombetegségek kezelése szempontjából.
Az ISS-en található európai Columbus laboratórium a Spacelab-ból fejlődött ki. A Spacelab belsejében szabványosított tudományos állványokat használtak, amelyek hozzájárultak a sikeréhez, és amelyeket az űrállomás összes laboratóriumi moduljában átvettek.
Ahogyan a Spacelabot is nemzetközi űrhajós-csapatok működtették, úgy az űrállomáson zajló mai európai kísérleteket és laboratóriumokat is. Működésüket és a tudományos tevékenységet az űrállomás állandó legénysége biztosítja – amelynek ma már európai űrhajósok is tagjai.
