Több száz év telt el azóta, hogy Kristóf Kolumbusz körbehajózta a Földet és új világokat fedezett fel — de ne hagyd, hogy bárki is azt mondja neked, hogy a felfedezések kora véget ért. Az Univerzum hatalmas és tele van felfedezésre váró rejtélyekkel, mint például a 67P/Churymov-Gerasimenko üstökös világa, amelyet jelenleg a Rosetta űrszonda kutat.
A Rosetta tavaly augusztusban érkezett meg a üstököshöz, és azóta a felszín több mint kétharmadát vizsgálta meg, ami a vártnál is érdekesebbnek bizonyult. A táj izgalmas keverék: egyes régiókat vastag porréteg borít, másokat pedig sziklás sziklák és kanyonok jellemeznek. Más területeken hatalmas árkok, gödrök és sziklatömbök, illetve sima sivatagok találhatók.
A Rosetta számos meredek sziklafalát veszélyesnek tűnő repedések borítják. A legnagyobb repedés 500 méter hosszú – ez olyan, mintha öt futballpálya hosszúságú lenne!
Egy másik izgalmas jelenség azok a gázsugarak, amelyek a üstökös felszínén szétszórtan elhelyezkedő mélyedésekből törnek fel. Az ezekből a gázsugarakból kiszökő gáz hasonlóan hat, mint a Földön a szél: felkavarja a felszínen lévő port. Ez néha olyan hullámokat hoz létre a felszínen, mint amilyeneket néha a tengerparton láthatunk, amikor a dagály visszahúzódik.
Azokban a néhány hónapokban, amióta a Rosetta a üstökös mellett halad, máris rengeteget tanultunk. Ahogy a Rosetta az elkövetkező év során egyre több adatot gyűjt, a tudósok bíznak abban, hogy végre választ kaphatnak néhány fontos kérdésre a Naprendszerünk kialakulásával kapcsolatban!
Érdekes tény: A Rosetta-űrsonda által megközelített üstökösön egy nap fele olyan hosszú, mint egy földi nap, vagyis mindössze 12 óra. Azonban az üstökösnek hatszor több időbe telik, mint a Földnek, hogy egyszer körbeforogjon a Nap körül.
