Európa bizakodva várja a világ első nem katonai célú műholdas navigációs rendszerének bevezetését, miután a Galileo első négy műholdja kiválóan teljesítette a teszteket.
A Galileo-kvartettet 2011-ben és 2012-ben indították útjára annak bizonyítására, hogy a komplex rendszer a várakozásoknak megfelelően működik. Azért indítottak négy műholdat, mert ez a minimális szám, amely a Földön lévő helyek pontos meghatározásához szükséges. Azóta tesztelési időszakon mennek keresztül annak igazolására, hogy a rendszer a tervek szerint működik.
2013. március 12-én a műholdak történelmi jelentőségű első pontosságú helymeghatározást hajtottak végre a földfelszínen. Az ezt követő hónapokban a teljes Galileo-rendszer alapos tesztelése során számos további navigációs üzenetet küldtek.
Mindez a kemény munka bebizonyította, hogy a Galileo rendszer kiválóan működik. Mindössze négy műhold segítségével képes volt a pozíciókat vízszintesen 8 méteres, függőlegesen pedig 9 méteres pontossággal meghatározni. Átlagos időmérési pontossága 10 milliárdod másodperc, és a legtöbb vészjelzést gyorsan, 2 km-es pontossággal sikerült beazonosítani. Ez a teljesítmény még jobb lesz, amint a teljes Galileo-rendszer üzembe áll.
Európa most már alig várja a fennmaradó műholdak pályára állítását és további földi állomások üzembe helyezését. A tervek szerint 2014 folyamán hat műhold csatlakozik a már meglévő négyhez, így a Galileo üzemeltetési szolgáltatásai még az év végére elindulhatnak!
