Az emberekhez hasonlóan a csillagok is megszületnek, megöregednek és meghalnak. Születési helyük hatalmas, hideg gáz- és porfelhők, amelyeket ‘ködöknek’ nevezünk. Ezek közül a leghíresebb az Orion-köd, amely szabad szemmel is alig látható.
Ezek a felhők saját gravitációjuk hatására összezsugorodni kezdenek. Ahogy a felhő egyre kisebb lesz, csomókra szakad szét. Minden egyes csomó végül annyira felmelegszik és sűrűvé válik, hogy magreakciók indulnak be benne. Amikor a hőmérséklet eléri a 10 millió Celsius-fokot, a csomóból új csillag születik.
Születésük után a legtöbb fiatal csillag egy lapos gáz- és porkorong közepén helyezkedik el. Ezen anyag nagy része végül a csillag sugárzása hatására elszáll. Mielőtt ez megtörténne, bolygók alakulhatnak ki a központi csillag körül.
Az infravörös obszervatóriumok képesek érzékelni a láthatatlan csillagoktól származó hőt, amelyek az ilyen felhők belsejében alakulnak ki. Ezek közül az egyik legerősebb az ESA Herschel űrobszervatóriuma, amelyet 2009 májusában indítottak útjára. A Herschel legalább három évet fog azzal tölteni, hogy tanulmányozza azokat a poros felhőket, ahol – nagyok és kicsik egyaránt – csillagok születnek.
