Amikor az emberek végül eljutnak a Marsra, rendkívüli utazás vár rájuk. A tudósok elemezték a 2010–2011-es „Mars500” szimulált küldetés során történteket, így sokkal pontosabb képet kaptak azokról a mentális és fizikai problémákról, amelyek egy mars-küldetés során felmerülhetnek.
A hatfős ‘marsonauta’ legénységet 520 napra bezárták egy szimulált űrhajóba Moszkva közelében, Oroszországban. Ez majdnem másfél évnyi bezártságot jelent! Ennyi időbe telik a Marsra való oda-visszaút, plusz 30 nap a bolygó felszínének felfedezésére. ‘Küldetésük’ során a legénység elszigetelten élt, friss étel, napfény és friss levegő nélkül. A kutatás kimutatta, hogy minden apró részletet meg kell tervezni, beleértve az étrendet és az alvást is.
Mivel nem látták a Napot az égen, az önkénteseknek más módszereket kellett találniuk alvási ritmusuk szabályozására, például az órájukra kellett figyelniük, vagy más legénységi tagok kellett felébresszék őket. Problémák merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a legénység tagjai különböző időpontokban aludtak.
Az ESA tudósai továbbra is vizsgálják a jó éjszakai alvás problémáját. Luca Parmitano, az ESA űrhajósa az idei, hat hónapos tartózkodása alatt az Nemzetközi Űrállomáson meg fogja mérni az alvással összefüggő hormonok szintjét. Emellett azt is tanulmányozzák, hogyan alakul az alvási ritmusuk azoknak az embereknek, akik az Antarktiszon, a Concordia-bázison élnek a hosszú, sötét sarki tél idején.
A szimulált Mars-küldetés további meglepő eredményei azt mutatják, hogy a szervezetünk nem folyamatosan veszi fel és választja ki a sót. Úgy tűnik, hogy veséink heti ciklusban dolgozzák fel a sót, és egyes napokon intenzívebben dolgoznak a só kiválasztásán, mint máskor. Ezek az eredmények nemcsak az űrhajósoknak lesznek hasznára az űrben, hanem minden olyan földi lakosnak is, aki szabálytalan munkaidőben dolgozik, alvási problémákkal küzd, vagy sóval összefüggő magas vérnyomásban szenved.
