Az Uránusz a Naphoz képest a hetedik bolygó. William Herschel fedezte fel 1781-ben.
Az Uránusz több mint 2 800 millió km-re fekszik a Naptól. Ezen a távolságon a felhőtakaró tetejének hőmérséklete -214 °C. Meglehetősen lassan mozog, és hosszú utat kell megtennie, így egy-egy keringési ideje 84 évig tart.
Az Uránusz egy óriási égitest, a Naprendszerünk harmadik legnagyobb bolygója. 64 Föld férne el benne. Méretének ellenére rendkívül gyorsan forog. Az Uránuszon egy nap mindössze 17 óra 14 percig tart.
Az Uránusz úgy forog, mint egy oldalára dőlt forgócsiga. Ez azt jelenti, hogy a Nap a sarkoknál néha pontosan a fejünk felett áll. Mindkét sarkon 21 évig tartó nyár és tél van, így ezek a bolygó legmelegebb és leghidegebb helyei!
Amikor a Voyager 2 űrsonda 1986-ban elhaladt az Uránusz mellett, alig látszott felhő. A Hubble-űrtávcső legújabb felvételei azonban néhány nagyon nagy vihart mutattak.
Sűrű légkörének fő gázai a hidrogén és a hélium, kis mennyiségű metánnal. (A metán szétszórja a kék fényt, ezért tűnik az Uránusz kéknek.) Ugyanakkor nagyon különbözik a Jupitertől és a Szaturnustól.
Az Uránusz főként ‘jégből’ áll – víz, metán és ammónia keverékéből. Középpontjában valószínűleg egy kis sziklás mag található. Ez azt jelenti, hogy méretéhez képest nagyon könnyű.
Az Uránusznak 27 ismert holdja van. Ezek közül egyik sem túl nagy. A legnagyobb holdak az Oberon és a Titania, amelyek átmérője mindkettőnél meghaladja az 1 500 km-t.
Az Uránusznak legalább egy tucat sötét, poros gyűrűje is van. Ezek többsége rendkívül vékony. Alakjukat a közelben keringő “pásztorholdak” tartják fenn. Legalább egy gyűrű egy kis holdba becsapódó meteoritok hatására jött létre.
