Időnként hatalmas robbanás világítja meg a Tejút galaxisunkat. Ez a szupernóvaként ismert heves esemény egy szuperóriás – egy olyan nehéz csillag, amely a Napnál sokszor nagyobb – halálát jelzi. A Tejút egyik legutóbbi szupernóvája körülbelül 340 évvel ezelőtt a Cassiopeia csillagképben történt, ezért Cassiopeia A (Cas A) néven ismerjük.
A Cas A tízezer fényévre található a Földtől. Az olyan obszervatóriumok, mint a NASA–ESA Hubble Űrtávcső, részletes vizsgálatokat végeztek a hátramaradt, izzó gáz- és porfelhőről.
A felvételeken egy széttépett anyaggyűrű látható, amely gyorsan távolodik a robbanás helyszínétől. Az anyag egy része körülbelül 50 millió km/órás sebességgel halad (ez elég gyors ahhoz, hogy 30 másodperc alatt eljusson a Földről a Holdig!). A hatalmas törmelékörvények azért ragyognak, mert a mellettük elhaladó szupernóva lökéshulláma felmelegítette őket.
A szupernóva-robbanásoknak többféle típusa létezik. A Cas A akkor robbant fel, amikor egy kis csillag – amelyet fehér törpének neveznek – nagy mennyiségű anyagot vonzott magához egy közeli csillagtól. Ahogy a gáz felhalmozódott, a fehér törpe annyira felhevült és aktívvá vált, hogy felrobbant. Más szupernóvák akkor keletkeznek, amikor a nagy tömegű csillagok magjában elfogy a nukleáris üzemanyag. Mivel már nem tud több energiát leadni, a mag összeomlik, és ezzel elpusztítja a csillagot.
A szupernóvák azért fontosak, mert a csillagok anyagát szétszórják a galaxisban. A Földön szinte minden (beleértve minket is!) olyan elemekből áll (például szénből és vasból), amelyek ebből a csillagporból származnak.
