Az ESA 1977-ben, az első Meteosat időjárási műhold felbocsátása óta figyeli a Földet az űrből. Ezen első sikeres küldetés óta a Meteosat-műholdak egész sorozata, valamint az ERS-1, az ERS-2 és az Envisat hatalmas mennyiségű adatot szolgáltatott nekünk a Földről, annak éghajlatáról és változó környezetéről.
Nagyon fontos, hogy továbbra is egyre többet tudjunk meg bolygónkról, ha meg akarjuk érteni a Föld rendszerét és annak folyamatait, hogy előre jelezhessük a változó éghajlat által okozott hatásokat. A műholdak segíthetnek nekünk e tudás megszerzésében:

-
GOCE: az ESA gravitációs űrkutatási programja
A GOCE eddig soha nem látott részletességgel gyűjtött adatokat a Föld gravitációjáról. Az adatokat az óceáni áramlatok, a tengerszint változásai, a szárazföld felszíni magassága és a hegyek gyökereinek mélységének vizsgálatára használják fel.
-
SMOS: az ESA vízzel kapcsolatos űrkutatási programja
Az SMOS a talajnedvességet és az óceán sótartalmát figyeli, és segít megérteni a Föld felszíne és a légkör közötti folyamatokat, valamint javítja az időjárási és éghajlati modelleinket.
-
CryoSat: az ESA jégkutató missziója
A CryoSat az óceánokban úszó jég vastagságának, valamint a Grönlandot és az Antarktiszt borító hatalmas jégtakarók vastagságának legkisebb változásait is figyelemmel kíséri. Ezek a mérések segítik a jég és az éghajlat közötti összefüggések jobb megértését.
-
Swarm: az ESA mágneses térrel kapcsolatos küldetése
Az idén pályára állítandó Swarm egy három műholdból álló konstelláció, amely pontosan fogja mérni a Föld magjából, köpenyéből, kéregéből, az óceánokból, valamint a fölöttünk magasban lévő magnetoszférából érkező mágneses jeleket.
-
ADM-Aeolus: az ESA szélkutató missziója
Az ADM-Aeolus, amelynek indítására 2015-ben kerül sor, a globális szélviszonyokat fogja megfigyelni, és az időjárás-előrejelzés javításához elengedhetetlenül szükséges információkkal fog ellátni minket.

-
EarthCARE: az ESA felhő- és aeroszol-megfigyelési küldetése
A 2015-ben indítandó európai–japán EarthCARE-misszió hozzájárul majd ahhoz, hogy jobban megértsük a Föld sugárzási egyensúlyát az éghajlati és időjárás-előrejelző modellekben.
-
Sentinel-küldetések
Jelenleg egy új műholdcsaládot fejlesztenek, amely a „Sentinels” nevet viseli. Ezek az „égből figyelő szemek” hatalmas mennyiségű adatot fognak visszaküldeni a Föld felszínéről és légköréről. Ezeket az információkat az európai „Globális környezet- és biztonságfigyelés” (Copernicus) program fogja felhasználni.
-
Meteosat
A Meteosat műholdak Európa időjárási műholdjai. Nappal és éjjel egyaránt figyelik a felhőket, a szárazföldet, az óceánokat, a havat és a jeget, valamint vizsgálják az éghajlatot, és olyan adatokat gyűjtenek, amelyek segítségével az időjárás-előrejelzők felismerhetik és előre jelezhetik a veszélyes időjárási jelenségeket.
-
MetOp
A MetOp űreszköz naponta kétszer vizsgálja a bolygó szinte teljes felületét. Tizenegy műszerének köszönhetően rendkívül részletes és pontos adatokat küld vissza a felhőkről, a hőmérsékletről, a páratartalomról, az ózonról, az óceánfelszíni szelekről, valamint egyéb hasznos meteorológiai információkat.