20 000 évvel ezelőtt a Föld jégkorszakban volt! Bolygónk nagy részét jég borította, sok helyen 3 km vastagságban, akárcsak manapság az Antarktisz és Grönland egyes részein. A tudósok azt vizsgálták, hogyan változik a Föld felszíne, amikor vastag jég borítja, és mi történik, amikor az a jég elolvad. Várakozáson felüli felfedezést tettek!
A Föld kemény, sziklás kéreg – amely magában foglalja azt a talajt is, amelyen járunk – egy 2900 km vastag, köpenynek nevezett réteg tetején helyezkedik el. Ez a réteg meglehetősen puha, és úgy viselkedik, mint egy sűrű folyadék. Amikor a fölötte lévő kéreg nehezebb, mint például a múltban, amikor jég borította, a köpeny összenyomódik. Az utolsó jégkorszak során a legvastagabb jégréteg alatt fekvő szárazföld akár 500 méterrel is süllyedt!
Végül a jég nagy része elolvadt, és mivel már nem nehezedett rá az a hatalmas súly, a köpeny ismét felemelkedett. Ma is folyamatosan emelkedik, bár lassabb ütemben. A Föld tehát kicsit olyan, mint az ágyad matracja – amikor ráfekszel, a matrac összenyomódik. De amikor leugrasz róla, lassan visszanyúlik a helyére!
Nyugat-Antarktisz szintje emelkedik. Szerzői jog: Planetary Visions (forrás: ESA/Planetary Visions).
Egy tudóscsoport GPS-adatokat (Global Positioning Satellite) használt az Antarktisz magasságának mérésére. Mivel a kontinens még mindig vastag jégtakaróval borított – bár nem annyira, mint a jégkorszak idején –, azt várnánk, hogy a szárazföld csak lassan emelkedik. Meglepetésükre azonban kiderült, hogy egy része valójában gyorsabban emelkedik, mint a Föld szinte bármely más pontja! Ez azért érdekes, mert új betekintést nyújt abba, hogy milyen lehet az alatta lévő köpeny.
A tanulmány elkészítéséhez a tudósok az ESA „Gravity field and steady-state Ocean Circulation Explorer” (röviden GOCE) nevű űrkutatási missziójából származó adatokat használták fel. A GOCE feltérképezte a Föld körüli gravitációs mezőt, ami egy okos módszer arra, hogy kiderítsük, mi zajlik a felszín alatt. Ha a föld alatt sok sűrű anyag található, akkor a gravitációs mező kissé erősebb. Így a GOCE adatai alapján meg tudjuk állapítani, milyen szilárd a köpeny.
A GOCE-misszió 2013-ban ért véget, de az adatok nyilvánvalóan még mindig rendkívül értékesek! Kiderült belőlük, hogy a köpeny valójában lágyabb, mint gondoltuk, nagyon folyékony, és gyorsan mozog – ami megmagyarázza, miért figyeltek meg ilyen gyors emelkedéseket az Antarktiszon.
Ez a kutatás remek módja annak, hogy megismerjük bolygónk, a Föld belsejét!
Érdekes tény: A GOCE-t úgy tervezték, hogy ne tartalmazzon olyan mozgó alkatrészeket, amelyek más űreszközökben megtalálhatók, mivel a mozgás zavarhatná a gravitációs méréseit!
