A világ legdélibb pontján egy hatalmas, palack alakú jéghegy azzal fenyeget, hogy mindent elpusztít, ami az útjába kerül. Az ESA Envisat űrszerkezete pedig minden mozdulatát figyelemmel kíséri.
Minden nyáron hatalmas úszó jégtömbök szakadnak le a hideg déli kontinensről, az Antarktiszról. 2000 márciusában azonban valami különleges történt: egy Jamaika méretű jégtömb szakadt le a Ross-jégsapkáról.
Az elkövetkező néhány év során a világ legnagyobb ismert jéghegye számos darabra szakadt szét. A legnagyobb jégtömb, az úgynevezett B-15A, végül a McMurdo-szorosba sodródott, ahol elzárta az óceáni áramlatokat, és a tengeri jég felhalmozódásához vezetett.
Ez problémát okozott azoknak az ellátóhajóknak, amelyek a tudományos bázisokhoz próbáltak eljutni. Emellett azt is jelentette, hogy a megnövekedett tengeri jég elvágta a pingvineket szokásos táplálkozóhelyeiktől.
Az elmúlt hetekben a B-15A folyamatosan haladt egy hosszú, a tengerbe nyúló jégnyelv felé. Január elejére a távolság 4 km alá csökkent.
A tudósok arra számítottak, hogy óriások ütközését fogják látni, amikor a B-15A becsapódott a lebegő Drygalski-jégnyelvbe. Ehelyett úgy tűnt, hogy a jéghegy hirtelen megállt, sőt, kissé visszafordult.
Úgy tűnik, hogy a B-15A a sekély tenger fenekén ülhet. Vajon a szél, az árapály és a fenék olvadása hatására végül sikerül-e neki felszabadulnia?
Bármi is történjék, az Envisat radarja átlát az antarktiszi felhőkön, így a kutatóknak első sorból nyílik kilátásuk.
