1877-ben Asaph Hall amerikai csillagász két kis holdat fedezett fel, amelyek a Mars bolygó körül keringtek. A holdakat Phobosnak (Félelem) és Deimosnak (Pánik) nevezték el. Több mint 130 évvel később a tudósok még mindig próbálják megfejteni e holdak rejtélyeit. Az ESA Mars Express űrszondájának közelmúltbeli közeli elrepülései azonban nyomokat szolgáltattak arra vonatkozóan, hogy miből állnak és honnan származnak.
A Mars Express az egyetlen, jelenleg a Vörös Bolygó körül működő űreszköz, amely rendkívül elliptikus (tojás alakú) pályán kering. Ez a pálya a Phobos pályáján halad át, így a szonda a kis hold minden oldalát megfigyelheti. (A Föld Holdjához hasonlóan a Phobos is mindig ugyanazt az oldalát fordítja a közeli bolygó felé.) 2008. július 23. és szeptember 15. között a Mars Express nyolc alkalommal repült el a Phobos mellett, 4 500 km-től mindössze 93 km-ig terjedő távolságokban.
A közeli felvételekből kiderül, hogy a nagyobb hold, a Phobos, egy burgonya alakú űrkő, amelynek méretei mindössze 27 km × 22 km × 19 km. Nagyon sötét – feketébb, mint a szén – és kráterek borítják. A tudósok gondosan nyomon követték, hogyan vonzza a Phobos a Mars Express-t minden egyes elhaladáskor, és megállapították, hogy a hold sűrűsége nem túl nagy. Szinte biztos, hogy nem egyetlen, szilárd testről van szó, hanem egy ‘törmelékhalomról’ – amely sok kődarabból áll, és amelyet a gravitáció tart össze.
A Mars Express vizsgálatai arra utalnak, hogy a Phobos és a Deimos egykor talán olyan aszteroidák voltak, amelyek a Mars és a Jupiter között keringtek a Nap körül. Egyelőre azonban senki sem tudja megmagyarázni, hogyan kerültek a Mars vonzáskörébe, és hogyan jutottak el a bolygó egyenlítője feletti ‘normális’ pályákra.
